A történet elején egy haramiabanda teljesen értelmetlenül lemészárol néhány ártatlan embert, köztük egy gyönyörű nőt. Hősünk szomorúan megsimogatja az arcát, majd eltemeti a halottakat. Közben szól Morricone nem különösebben ismert, de annál csodálatosabb zenéje, amely tökéletesen árasztja magából a vadnyugat melankolikus hangulatát. A cím pedig az otthontalanságot sugallja, egy olyan életformát, ahol az embernek nincs igazi otthona. Ehhez képest egyáltalán nem úgy folytatódott a film, ahogyan kezdődött.
Eredetileg Fejünk fölött csillagos az ég a címe
Nekem tetszett ,nagyon köszönöm!