A célpont

12 hozzászólás

1. Figyelő

   10 hónap korábban

   Nem tetszett, úgy rossz az egész ahogy van, ez a film fokozatosan saját magát lényegteleníti el, ezen nem segít Isabelle Huppert sem, akin annyi a smink, h arcmimikára is képtelen… 5/10

   1 1
   1. èn

      7 hónap korábban

      jèèzusom….ember ?!
2. kammerer

   10 hónap korábban

   Egészen furcsa, hogy míg a prológ pár perce kifejezetten stílusos, arányos, hangulatos, a főcímtől kezdődő film két órája amatőr csikorgó didaxis a reáliskolai színjátszóköri élőképek kulisszahasogató karakterében. A megtörtént események alapjára hivatkozó filmek ritka kivétellel a filmtörténet legerőltetettebb, leghiteltelenebb művei között vannak, hát ebből is olyan lett. A szövegek, a jelenetek, a színészvezetés valami… mondom, iskolás. Nyikorog. Leugrik a vászonról. Beleesett a közéletiség hibájába. Nem műalkotás, hanem tanmese, de hát ugyebár nem egy La Fontaine minőség. Összecsapott, rossz.
   Ilyenkor az elemző megpróbálja megtalálni a pozitívumokat, például a zseni színész játékát, hogy az esetleg mennyit javít a művön, na de minek. Érdektelen.
   Amúgy nem véletlen, hogy Salomé viszonylag ritkán rendezhet. Mert nem tud.

   1 2
   1. gbart

      10 hónap korábban

      Ön egy igazi műértő, ennek ellenére szerintem nézhetőé és élvezhető volt! Láttam etttől már rosszabb szakértő által feldicsért filmet is.

      1
      1. kammerer

         10 hónap korábban

         „szerintem nézhető és élvezhető volt! Láttam ettől már rosszabb szakértő által feldicsért filmet is.”

         Az a legfontosabb, hogy jószándékú film. Én kritikusabb vagyok, mint a laikusabbak, mert szakemberként (is) nézem. De nem tudom levetkőzni a szakember szemszögét – ezért kritikusabb vagyok, mint általában a nemszakemberek. 🙂

         1
3. Kontroll

   10 hónap korábban

   9/10 Nem semmi egy történet!

   2 1
4. kismisi

   10 hónap korábban

   SPOILER!!! Talán nem árulok el nagy titkot, ha elárulom, hogy egy paksi jelenettel kezdődik a film, de nem feltétlenül igaz a sztori, vagy nem 2012 körül történhetett. A 2003-as üzemzavar idején Kocsis István volt a vezérigazgató, az ő regnálása alatt történtek ilyen események, elbocsátások. A filmben szereplő Areva cég 2000 óta van jelen Magyarországon, főleg atomerőművi irányító berendezésekkel foglalkozik. Erről mostanában újra hallhattunk, olvashattunk a hírekben Paks kapcsán, hogy francia cégek is esetleg részt vesznek az építésben. Mindössze alig tíz év telt el a filmbeni események óta, még mindig nagy a verseny, de a kínaiak inkább már a fúziós erőművük építésével foglalkoznak. Valószínűleg előbb kész lesz az ipari fúziós erőművük, mint a Paks 2. SPOILER VÉGE!!!
   Isabelle Huppert óriási színésznő, nemcsak Franciaország, de Európa és a világ egyik legjobb színésznője. Ebben a filmben is odateszi magát, és még mindig nagyon gyönyörű. Sokat nyom a latban, hogy őt választották erre a szerepre, nélküle nem lett volna ennyire hiteles.

   5 2
5. lala

   10 hónap korábban

   Megtudja nekem mondani valaki, hogy ki fordítja igy a filmek címét és miért?
   1. nika

      10 hónap korábban

      Gondolom, rengeteg pénzért alkalmaznak valakit, aki aztán azt csinál, amit akar. A filmesek helyében kikötném, hogy a címet megváltoztatni csak a készítők engedélyével szabad. Ráadásul, szerintem a címre bőven vonatkozik a szerzői jog. Néhány cím valóban bicskanyitogató.

      1
   2. kammerer

      10 hónap korábban

      Jellemzően a film szövegének fordítója és a forgalmazó „kreatív” embere(i) „együttműködésben” „fordítják” (fordítják félre) provinciális aljadékra notóriusan. Ugyebár évtizedek óta megy a pángagyi pánostobaság e téren, már a szocializmusban is ez volt a jellemző, aztán rátett három lapáttal az itteni vadkeleti vadkapitalizmus.

      Alapvetően az a gond, hogy a szöveg fordítójának és a forgalmazónak is van egy elképzelése arról, hogy milyen címre megy be több néző a moziba vagy veszi meg a videót, és ez az elképzelés szinte mindig a legalja szennybulvár altestipoén szintű.

      Nikának is mondom, nyitott kapukat dönget, ugyanis általában a film készítőinek, illetve producereinek, és sajnos leginkább az eredeti forgalmazójának egyetértési joga van abban, hogy a más nyelvterületeken milyen címet adnak a filmet átvevő országok. Tehát a készítők-producerek és sajnos a forgalmazók engedélyével történik ez. Ebben az a legszomorúbb, hogy néha még arról is olvashatni, hogy angolszász forgalmazók elolvadnak attól, hogy a magyar forgalmazók milyen ötletes címeket adnak. Ugyanis az angolszász forgalmazók panaszkodni szoktak az angolszász filmjeik címének az egyszerűsége, szimplasága miatt, és ehhez képest örömködnek néha a magyar címek ötletességén. A hajam égnek áll – de inkább elhányom magam.

      1
      1. nőnyál

         10 hónap korábban

         Pedig néha tényleg jók a magyar átfordítások.Van amikor sokkal pontossabban utal a film cselekményére, vagy központi üzenetére, mint az eredeti.
         PLusz az már 10 éve is kilátszott, hogy az Angol címek ismétlik egymást.
         Ugyanazzal a címmel van 5 film is. Ha tudod mit keresel még megoldható, de 50 év múlva a filmarchívumot átlátni akarók már többet fognak értetlenkedni ez ügyben.Mindesetre rengeteg pénz az biztos nincs ebben a fordító iparban.Lelkesedés és szenvedély néha kicsit több.
         1. kammerer

            10 hónap korábban

            „néha tényleg jók a magyar átfordítások.Van amikor sokkal pontossabban utal a film cselekményére, vagy központi üzenetére”

            Néha – de tényleg csak néha – tényleg jók. De nem akkor, amikre te utalsz. Ugyanis egy címnek alapvetően nem az a feladata, hogy pontosan-egyértelműen a befogadó szájába rágja a mű tartalmát és központi üzenetét. Ez a hollywoodi zs-kategória kívánalma – Megashark vs. Gigantopython. A címneknek, legalábbis a műalkotások címének éppen az a feladatuk, hogy enigmatikusak legyenek a műalkotás tartalma és központi üzenete szempontjából. A jó cím nem a műalkotás tartalmát érteti meg előre, hanem a műalkotás befogadása érteti meg utólag a jó címet. A jó címet akkor érted meg, miután befogadtad és megértetted a művet. Na most a magyar címadási gyakorlat ugyebár degradálja a műalkotásokat is a hollywoo… oppardon, a hortobágyi zs-kategória szintjére. És szándékosan írtam kis zs-vel, hehe.

            Az persze valóban zavaró, ha az angolszászok nem tudnak eredeti címeket kitalálni, és húszévente előjönnek egyforma címek különböző művekre. Ez probléma, de másik probléma, mint amiről a témánk szól. A témánk arról szól, hogy az alja magyar provincialitás tort ül a külföldi címek magyarra átalakításának pángagyi napi gyakorlatában. Mint ennél a filmnél is, bár itt még istenes ahhoz képest, ami általában van.