Az első percekben az újfajta, robotizált biztonsági őrök első generációjának bemutatóját figyelhetjük meg… a lánctalpakon közlekedő droidok üzemzárás után felügyelik a száz százalékos biztonsággal lezárt épületet, és amennyiben élő személlyel találkoznak, elkérik annak azonosító kártyáját, ami ha nem stimmel, árammal hatástalanítják az illetéktelen behatolót – persze tartós sérülés okozása nélkül. Mindez nagyon jól hangzik, ám ahogy az lenni szokott, barna izé kerül a palacsintába, méghozzá már a film első tíz percében, hiszen a robotok legelső műszakjában probléma adódik egy erősebb vihar képében, ami villámokkal szórja meg a biztonsági rendszert, amire a droidok úgy reagálnak, hogy a munkaidő megkezdése után mindenkit likvidálnak, az azonosítóra való tekintet nélkül, és nem kifejezetten kábításos módszerrel. Az áruházban csak néhány takarító, meg pár fiatal tartózkodik – utóbbiak a matrac/ágy-boltban orgiáznának, ha hagynák őket… természetesen ők lesznek azok, akik igyekeznek majd elbarikádozni magukat a lélektelen gépek elől, amiknek feltett szándékuk, hogy megöljék őket.
Hölgyeim és uraim Retroshock! 🙂