A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.

A gyakran „Anglia legragyogóbb elméjű asszonya”-ként emlegetett írónő, csodálatos személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Oxfordi diákéveitől kezdve – amikor bisz-xuális szabadosságával hozta lázba környezetét -, egész filozófusi és regényírói pályafutása során Iris valóban megelőzte korát. Ezzel szemben John Bayley félénk, visszahúzódó alkat, aki egész életét az imádott asszonynak szentelte. Az utolsó időszakban az együtt töltött negyven év ad erőt a férfinak, hogy a végsőkig kitartson az asszony mellett, akinek nem csupán intellektusa hunyt ki, de már ellátni sem képes önmagát.

Meglehet az Iris igaz történetet dolgoz fel, a valós szereplők ismerete nem szükséges ahhoz, hogy film csodálatos élményt nyújtson. Bár sokszor szomorú és mélyen megható, egyben magasba is emel, s derűs humorával szívet melengető perceket szerez a nézőnek.