Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka – egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.

„Soderbergh filmeposzát nem fűtik romantikus érzelmek, de forradalmi hév sem. Lehet, hogy Che a mai napig abszolút menőnek számít, a rendező hozzáállása azonban még nála is menőbb. Miközben a címszereplő és társproducer Benicio del Toro izzó szenvedélyt visz alakításába, Soderbergh törekvése inkább arra irányul, hogy felfedezze a forradalom rock-bálványának személyisége mélyén rejlő hidegfejű mérnököt.” (J. Hoberman)