Poétikus, ugyanakkor szívszorító történet egy tehetséges macedón fiúról, aki csakúgy szabadulhatna különböző nemzetiségű iskolás társai zaklatásaitól, ha megnyerné a fiatal költők versenyét, s akkor irány Párizs. Marko egy különleges, szelíd, költői lélek, tizenkétéves és családjával él. Apja idült alkoholista, miután elbocsátották a gyárból, édesanyja a szegénységből próbál erényt kovácsolni, nővére pedig egy vad vamp. Marko ebben a családban próbál verseket fabrikálni tanára unszolására. Tanára azt ígéri, hogy ezzel a tudásával, tehetségével kijuthat Párizsba, maga mögött hagyva ezt a koszfészket. Az iskolában az un. nagyok állandóan verik, otthon is sok a veszekedés, így Marko egy közeli elhagyott vasúti kocsiba menekül kegyelt tárgyaival, könyveivel, sakktáblájával. Itt találkozik egy volt katonával, Paris épp oly magányos, mint a kisfiú. Paris alkalmi üzletelésekből, lopásokból él, ugyanakkor megtanítja a tizenévest, hogy a mai világban farkastörvények uralkodnak. Paris megígéri Markónak, hogy magával viszi, külföldre. De egy napon Marko üresen találja a vasúti kocsit…