A kék barlangja mélyén trónoló nagyapó újra mesélni kezd: „Kirikou és a boszorkány története igencsak kurta volt. Pedig mi mindent véghez nem vitt még az a gyerek, jótetteinek se szeri, se száma. El is mesélem sorjában…” És a kiapadhatatlan mesélőkéjű apó mondja, csak mondja, hogyan lett Kirikou kertész, fazekas, kalmár, utazó és orvos – termetre mindig a legkisebb, de merészségben mindig a legnagyobb.