A XV. századi véreskezű cár története. Chaplin újévi táviratban
gratulált: „… a legnagyobb történelmi film, mely valaha készült”. „Puskin és Musszorgszkij után, Eizensteinnek sikerült
először univerzális (világ)jelentőségű tragédiát alkotni Oroszországban” (Naum Kleiman).
„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen
megfigyelés elveitől. Eizenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem
csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is
hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből.
Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja – mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik” (Andrej Tarkovszkij).