A Tűzoltó utcában éjszaka is bontanak egy házat. A mellette álló bérház lakói a hőségtől, zajtól, portól nem tudnak nyugodtan aludni, ezért álmokkal és víziókkal keveredett emlékeik képei villannak fel emlékezetükben. Együtt átélt évtizedek, családi történetek és a történelem. „Házunk a múlt egy darabja, az emberek, akik itt laknak, a múlt emlékeinek szövevényében élnek, életük legnagyobb döntéseit a háborús évek követelték tőlük, s emberségük, magatartásuk döntő próbái elé is akkor álltak” – írja Szabó István a film mottójában. Sára Sándor kamerája előtt különleges képek jelennek meg, melyeknek történetei időn és téren átlépve kapcsolódnak egymáshoz és egységes látomást alkotnak.