Nic Cafmeyer (Geert Van Rampelberg) egy különösen kegyetlen, p*dofil indíttatású gyerekrablás ügyében nyomoz. Az eset a bárki számára felkavaró szörnyűségek mellett személyesen is érinti: a pszichopata Ivan Plettinckx (Johan van Assche) évtizedekkel korábban elragadta mellőle a kisöccsét, tettét azonban nem lehetett rábizonyítani, a közveszélyes őrült szabadlábon van, levelekkel és meglepetésszerű látogatásokkal zaklatja a férfit. Az ügy szálai egyre szövevényesebb, betegesebb mélységekig vezetnek, mígnem kiderül, hogy korántsem egyedi esetről van szó, és úgy tűnik, valamilyen módon Plettinckx is érintett a bűntényben. Cafmeyer saját elméjének épségét is kockáztatva, a hivatalos utat megkerülve ered a titokzatos elkövető nyomába, miközben halványan felsejlik előtte a remény, hogy végre megtudhatja, mi történt valójában a testvérével.
Pont azoknak járna dicséret, akik mernek egy ilyen filmet vászonra vinni, és megmutatni a valóságot, nem gondolod?? Vagy szerinted a világban nem erőszakolnak gyerekeket ebben a másodpercben is?? Inkább örülj, hogy valaki a véres valóságot szögezi eléd, nem pedig egy szokásos hollywoodi kamu akciófilmet. Semmit sem kötelező megnézni.
Üdv.
Régen olvastam el ennyi hozzászólást egy filmről. A filmet már régebben láttam. Szerintem a „beteg” jelző, amit többször is olvastam, elég félrevezető.
Inkább sajnos realisztikus. Ilyen a valóság, csak könnyen elfelejtünk róla tudomást venni.
Észrevétel az egyik hozzászóláshoz, miszerint: Ilyen képzetlenek, vagy bénák a rendőrök? az utolsó jelenetre utalva.
Sajnos bőven előfurdulhat, illetve nem lehet mindenki Rambo és barátai.
Kicsit túl bénázták, de így hihetőbb lett.
A szinészi játék szerintem rendben van. Oscart senki sem fog kapni, de nem is mindig kötelező.